Hogy miért is nem biztos hogy a citrom/narancs/grapefruit a mindenkinek legjobb C vitamin forrás?
Hogyan lehet hogy vannak emberek, akik sosem ettek ilyeneket és mégsem skorbutosak?🤔
Írom.😊

Weston Price-ról már olvashattatok nálam is több helyen, legutóbb tegnap a Bence-cikkben. 😊

Ő fogorvos volt, aki kutatta a különböző népcsoportok fogproblémái és a táplálkozás közti különbségeket és az összefüggéseket.

Ezerkilencszázharmincháromról beszélünk. ☝🏽

A könyv egyébként kötelező olvasmány.👇🏽

“1933 nyarán egy Dr. W. Price nevű elszánt amerikai fogorvos a Sziklás-hegység legtávolabb eső kanadai nyúlványait, a Yukon területeit bejárva olyan indián törzsekre bukkant, akiknek a fogazatukat és egészségét nem sorvasztotta el a fehér telepesek által magukkal hozott kultúra és kereskedelem.

A Yukon-folyó mellett egy hideg téli napon húszfokos fagy van.
A narancs és a citrom ezen a tájon nem terem meg.
A C-vitamin legtöbb általunk ismert forrása nem létezik.

Az indiánok szinte kizárólag vadászatból élnek.
Az amerikai utazó kíváncsi volt, hogy az indiánoknál miért nincs skorbut.
Tolmács segítségével megkérdezett egy idős indiánt erről:

— Az önök népe hogyan menekül meg a skorbuttól?
—Ez a fehér ember betegsége — válaszolt az indián.
— El sem képzelhető, hogy egy indián skorbutot kapjon?
— De elképzelhető. De az indiánok tudják, hogyan előzzék meg a skorbutot. A fehér ember nem tudja.
— Miért nem mondják meg a fehér embernek, hogy hogyan előzhető meg?
— A fehér ember túl sokat tud ahhoz, hogy az indiánoktól bármit is kérdezzen.
— Nekem megmondaná, ha megkérném rá?

Az idős indián azt mondta, hogy ő hajlandó elmondani, de előbb meg kell beszélnie a törzsfőnökével.
Amikor visszajött, közölte, hogy a törzselöljáró kész arra, hogy megossza vele a titkot, mivel az indiánok barátja, és azt tanácsolja nekik, hogy ne egyenek a fehér ember boltjában kapható lisztet és cukrot. Az indián ezután részletesen leírta, hogyan ölik meg a vadászok a jávorszarvast, és nyitják fel hátul a tetemet, valamivel a vesék felett.
Itt található az a valami, amit az indián „két kis zsírgolyónak” nevezett.

A mellékvesék!

Ezt a két kis zsírgolyót annyi darabra vágják, ahány tagú a család.
Mindenki megeszi azt, amit kiosztanak neki.
A jávorszarvas összetett gyomrának második gyomorfalát is megeszik.
A primitív népek, akiknél a tudósok a szabadban élő vadállatokat tanulmányozták, megtanulták, hogy az állatok milyen belső szervét kell megenniük.
Az izomzatot gyakran a kutyák elé vetették.
Korunk civilizált embere, aki az élvezetéért és nem a fennmaradásáért táplálkozik, éppen fordítva cselekszik.

A Yukon-parti indiánok évszázadokon át képesek voltak aszkorbinsavat (C-vitamint) nyerni a jávorszarvas és a szürke medve mellékveséjéből.”

(Idézet a William Dufty által írt Cukor Blues című könyvből, érdemes elolvasni)

http://chapters.westonaprice.org/budapesthungary/

És igen, fhérjeforrásként a színhústól sok esetben jobbak a belsőségek és a máj…

És bármilyen furcsa is, a porcos részek is nagyon jók, ezek a kollagén-típusú fehérjeforrások.
Jávorszarvas mellékvesénk ugyan nincs, de van egy halom más, tápanyaggazdag ételünk 👉🏼

Gyertek hozzánk ma is egy kis energiáért a Bisztróba! 💥💥💥☀️☀️⭐️⭐️⭐️💫💫💫

Dob utca 2❗️